Blog » Kozák Danusa

Dana-blog: Eb után vissza a szolnoki mindennapokba

2014-07-25

2164_10551027_736331659722900_1138486599881027337_n.jpgNagyon rosszul kezdődött ez az Európa-bajnokság. Az előtte lévő héten sem sokat tudtam már evezni, de kint Brandenburgban az óceáni hullámok miatt végképp lehetetlen volt a készülés. A brandenburgi pálya egy nagy tavon van, ahol a versenyhelyszín mellett hajók haladnak el, ami már önmagában megnehezíti az evezést, ráadásul az időjárás sem volt túl kegyes hozzánk. Csütörtökön kicsit furcsa volt, hogy csak férfi négyeseket lehetett látni evezni (csak ők tudták megülni a hullámokat). Azért kimentünk Gabival négy kilométerre, de beláttuk, hogy semmi értelme nincs annak, hogy ilyen viharos időben kajakozzunk. Elég stabilnak érzem magamat a hajóban, de néhányszor nekem is gondot okozott egy-egy megfordulás.

Pénteken délelőtt az 500-as előfutamokból szerencsére egyből döntőbe jutottam mind egyesben, mind négyesben, aminek nagyon örültem, hiszen így nem kellett még egyszer vízre szállnom ezen a vízen, ráadásul a többiekről is megnézhettük az élő közvetítést. A másik négyes előfutamban a fehéroroszok kormánya elromolhatott, így majdnem átmentek a németek pályájára, de két fő riválisunk végül mégis versenyben maradt. Szombat délelőtti 200 méteren is egyből sikerült döntőben jutnom, így vasárnap reggelt pihenéssel tudtam tölteni.

Szombat délután a négyes döntő aztán már egészen más volt. Gabinak a rajtban kicsúszott a kezéből a lapát, néhány csapás erejéig igen furcsán kalimpált előttem, de hihetetlen lélekjelenléttel kontrolálta a problémát és így is tudtunk menni a mezőnnyel, a végén pedig a finisben sikerült mindenkit magunk mögé utasítani.

Vasárnap aztán változott az időjárás az eddigi nagy hátszél átfordult szembeszélbe, igaz sokkal gyengébb erősségben. Örültem a változásnak, mert a legtöbb sprinternek az nem olyan kedvező, hiszen ez a szél hamar kifárasztja őket és az én technikásabb evezésemnek ez jobban kedvez. 200 méteren a rajtot jól sikerült elkapnom, de a célba elérve nem igazán érzékeltem, hogy nyertem volna. De nem is ez a jó szó, inkább nem akartam elhinni, hogy a 200 is sikerült.

500 egyesben sokkal nagyobb fájdalom volt végigjönni a pályán, mint eddig, de ezt annak tudom be, hogy az utolsó pár napban nem nagyon sikerült hajóba szállni, ami meg is látszott kicsit a technikámon.

Most viszont visszatértem a fárasztó szolnoki hétköznapokhoz. A napokban ülünk majd össze megint a lányokkal a világbajnokságra. Eddig ugyanis Anna U23-as vb-szereplése és utána a betegsége miatt ez nem sikerült, de már ő is megérkezett a Holt-Tisza partjára.

Hozzászólások: